m.helt blogja

A teakészítéssel szakácskönyveinkben a 19. sz. elején találkozunk. A teát angol, hollandi, kínai vagy orosz (muszka) néven emlegetik. Elsősorban az angolos készítési módot ajánlják, de enyhébb formában. Ízesítőül a szokottakon kívül a savanykás bort is ajánlják (citrom helyett), ami eléggé elterjedt.
 

Pesti szakácskönyv (Pest, 1843)

A Dél-Afrikai Rooibush Tanács jelentése szerint a rooibush visszafordíthatja a bőr károsodásátt, amelyet a nap ártalmas ultraibolya sugarai okoznak.

Ha a bőrünk leégett a napon, a rooibush kivonat képes a rákot megelőző állapotú károsodott sejtek eltávolítására és a gyulladás gátlására – mondta prof. Wentzel Gelderblom, a kutatás egyik vezetője.

Burundi

Burundi az 1970-es évek elején kezdte meg a tea kereskedelmi méretű termesztését, és 2002-ben nagyjából 7000 tonna termést állitottak elő. Az ország öt teaüzeme közül négy 1 800 méter tengerszint feletti magasság fölött található. Az elmúlt évek során Ruandához hasonlóan Burundiban is belharcok dúltak, és politikai instabiliás jellemezte az országot, ami a teatermelésre és annak minőségére is hatással volt. Hegyes vidékei és trópusi éghajlata miatt Burundinak - Ruandához hasonlóan - kiváló adottságai vannak a minőségi teatemesztéshez.

Argentína

Argentína teatermésének 95%-a Misiones tartományből származik, a maradék 5% pedig Corrientesből. Az munkaerőhiány miatt ma már javarészt géppel szüretelnek, amitől a hatékonysága a sokszorosára nőtt. Az argentin tea főzete sötét színű, enyhé földes ízü, és közepesen testes. A termés nagy részét Kínába és az Egyesült Államokba exportálják, ahol teakeverékekhez vagy instant tea gyártásához használják fel.

Brazília

Az első teacserjéket az 1700-as években teleptették az akkori nevén Formosa szigetén (mai nevén Tajvanon). A növényeket Kína Fucsien tartományából hozták, és a sziget északi részén ültették el. Ma a legtöbb teát Tajpej kömyékén termelik. Minden ültetvény 300 méter tengerszint feletti magasság fölött található, ahol a hőmérséklet soha nem megy 13 C alá és 26 C fölé. A teacserjék áprilistól decemberig évente öt alkalommal hoznak új hajtásokat, a legjobb levéltermés május vége és augusztus közepe között szedhető.

A japán teatörténet egyik változata szerint az első teamagokat Dengjó daisi buddhista szerzetes hozta Kínából Kr. u. 805-ben.  Azt is tudni vélik, hogy néhány teamagot elküldtek a jamasirói Togano-o apátjának, és az ebből nevelt, majd Udzsiba vitt növények a mai napig az ország legfinomabb teáit adják. Nagyjából ugyanebben az időben öt nagyobb ültetvényt létesftettek Aszahiban, Kambajasiban, Kiogokuban, Jamanában és Umojiban, amelyek mindegyike a mai napig létezik.

Dél-kínai tenger és a Csendes-óceán között fekvő Indonézia Malajziától Pápua Új-Guineáig húzódó szigetekből áll.  A két legnagyobb szigeten, Jáván és Szumátrán vannak a fő teaültetvények. A 17. század elején a Holland Kelet-indiai Társaság volt felelős az új teaültetvények telepítéséért. Kezdetben Kínából származó magokat használtak, de ezek nem fejlődtek megfelelően, ezért később indiai, Asszámból való cserjékkel kísérleteztek.

Kínában találjuk minőségi teákból a legnagyobb választékot a világon, és ezek nagy része a mai napig kézi munkával készül.

A tea kereskedelmi termesztése Kínában már Kr. e. megkezdődött,  több mint 8000-féle teát ismertek.  A teacserjét azelőtt oda ültették ahol a földművesnek vagy a gazdálkodónak helye volt a családi kisbirtokon, ma azonban exportra termelő, hatalmas teagazdaságok működnek.

Az 1860-as évekig Srí Lanka (akkori nevén Ceylon) szigetének legfőbb árucikke a kávé volt. 1869-ben azonban a kávérozsda nevű üszöggomba csaknem az összes kávécserjét kipusztltotta, így a teljes összeomlás elkerülése érdekében az ültetvényeseknek más termény után kellett nézniül. A Loolecondera Estate tulajdonosai már az 1850-es évek végén érdeklődtek a teatermesztés iránt, és akkotájt a szigetre érkezett skót James Taylort bízták meg azzal, a következő évben 7,6 hektáron vesse el az első teamagvakat.

A Nilgiri hegység India délnyugati csücskében, a Kerala államtól — amely szintén teatermesztő vidék — Tamilnádu államig húzódó, káprázatos szépségű vidék. A kisebb-nagyobb hegyek közt elefántcsordák járta mezők és dzsungelek váltakoznak. A területen a XIX század közepén indult meg a teatermelés, amikor John Ouchterloney, a brit katonai műszaki alakulat ezredese a Nilgiri hegység feltérképezése közben folyókkal és patakokkal behálózott, egybefüggő érintetlen erdőségre talált.