Blogok

Mikor belecsöppentem a színház világába, az odatartozó barátaim raklapszám szívták a cigit és literszám döntötték le a kávét. Ez a kettő mindig együtt járt kéz a kézben. Reggelire, próba előtt, szünetben, próba után. (Próba közben.) Amint megszólalt a rendező, hogy "10 perc cigiszünet!", a mellettem lévő kollégám biztos megindult a kávéautomata vagy jobb helyeken büfé felé. Azért írom ilyen drasztikusan, mert valóban így láttam. Egy időben megpróbáltam én is rászokni, mondván, hogy biztos azért csinálják, mert nagyon jó. Nem sikerült. Mármint rászoknom. Sem a cigire, sem a kávéra.

Tegnap négy doboz áru érkezett. Most a szokásosok mellett jött három újdonság. Egy ízesített fekete: a Belga csokis trüffel, és kettő gyümölcs: Epres banános joghurt bio gyümölcstea és a vicces nevű Mangó Tangó.
Ma arra gondoltam, megkóstolom őket és leírom a benyomásokat.

Egy a végtelenbe, végtelen az egybe.

Ez jut eszembe a Camellia sinensis-ről, amely növényből a legtöbb tea készül. Két változata alakult ki: az egyik Kínában, másik Indiában terem. Valójában a teacserje nem csak meleg, vulkanikus talajon és magas páratartalomnál érzi jól magát - Ázsia mellett már Ausztráliában, Kenyában és Vietnámban DE még Európában, a mi kis országunkban is vannak teaültetvények!

Ma egy kedves vásárló a citrusos teák felől érdeklődött. Rögtön kettő feketét is tudtam neki mutatni: Sunny Island és Szicíliai Citrom.
Mindkettő nagyon izgalmas ízvilág. A Sunny Island-ről mindig a nagymamám felé citromos sütemény jut eszembe, a Szicíliai Citromról pedig gyermekkorom klasszikus citromos teái.
A hölgy a Sunny Island-et választotta, mert számára különlegesebb volt a kék kukoricavirágtól.

A napokban csupa olyan beszélgetésbe elegyedtem, ahol "a boldog élet" került témába. Ez egyszerre végtelenül egyszerű és rendkívül komplex kérdés is, ha jobban belegondolok.

Kinek mit jelent ez? Te gondolkodtál már ezen? Definiáltad már saját magadnak a boldogságot, mint kifejezés? A Wikipédia szerint: "Pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális vagy érzelmi elégedettségi állapot."

Anyák napja

Nagyon szeretek új dolgokat kipróbálni. Mindig nyitott vagyok az alternatív megoldásokra, gondolatokra. Így van ez a teákkal kapcsolatban is, mindig izgatottá válok, ha érkezik valami kóstolnivaló.  

A napokban két ilyennel is bővült kínálatunk: Nepal First Flush és Silver Flush. Igazi nepáli fekete teák, az első és második szüretből. Hasonlóak ám igazi ínyencek kiérezhetik a különbséget. Az azonosság sűrűségükben és zamatos, gyümölcsös utóízükben mutatkozik meg. 

Reggelire általában valamilyen fekete, vagy egy erősebb zöld tea kerül lefőzésre. Napközben aztán a sok víz mellett szeretek még több teát inni, ilyenkor zöldet vagy fehéret készítek magamnak. Így történt ez ma is, utóbbiak közül a Pai Mu Tan-ra esett a választásom. Vagy a PMT választott engem, ezt már nem tudom megítélni. Ez mindig olyan intuitív módon működik. Azt vettem észre, sokkal jobb dolgok történnek velem, ha hagyom a megérzéseimet érvényesülni. Ez nem olyasmi, ami csak nőknek van…a mondással ellentétben.

A köztudatban úgy él, angol szokás a teázás. Valójában Ázsiát követően a hollandok honosították meg ezt a jó szokást, tőlük vették át Londonban a Holland Kelet-indiai társaság közvetítésével.

Észre vetted már, hogy micsoda elementáris erővel bír a hit? Egészen elképesztő. Mondhatni, mindent meghatározó összetevője az életnek. A valóság pont az, amit Te annak hiszel. Ha az egy szép világ, akkor számodra az az oldala fog megmutatkozni, sajnos ennek az ellenkezője is ugyanígy igaz. Mindenesetre, szerintem próbáld ki, vizsgálj meg minél több nézőpontot.

Megtalált egy könyv, egy kicsike könyvecske a teákról.

Már a legelején sokkol. Egy tealegendáról ír, mely így szól: "... Az első tea Dharuma buddhista szerzetes szemhéjából nőtt. Az 5. században Kínában vándorló szerzetes képtelen volt ébren maradni meditáció közben, ezért levágta makacsul lezáródó szemhéjait és elhajította. Ott, ahol a szemhéj a földre esett, fa nőtt - a teafa: melynek leveleiből készült ital elűzi az álmot."