Közeleg...a Karácsony.

Na de még csak október közepe van, minek kell már most erről témázni, nem elég, hogy a hiperszuper marketek polcain máris karácsonyfa díszek meg kismikulások üdvözölnek amint belépünk?! - teszik fel ezt a kérdést sokan, valamelyest jogosan. Mivel elsősorban kereskedelmi oka van ennek a jelenségnek, én sem gondolom helyénvalónak. Néhány előnye azonban mégiscsak van, ha egy másik irányból szemléljük.

Más kérdés, hogy vannak akik nem is tartják ezt az ünnepet, szeretik vagy utálják, stb. Sokszor hallottam olyat is, hogy pusztán azért nem szereti valaki, mert hogy mennyi frusztrációt okoz az ajándékok kitalálása és megvásárlása, nem is beszélve az anyagi vonzatáról az egész történetnek. Na de ennek egész egyszerűen annyi az oka, hogy sokan hagyják magukat befolyásolni a média által. Ha nem veszel arról tudomást, hogy ki mit próbál neked eladni ebben az időszakban és az ajándékozás helyett a családodra és barátaidra fókuszálsz, akkor ez a problematika máris megszűnik. Persze, nem csak ilyenkor kell egymást szeretni es nem csak ilyenkor kell összejövetelt szervezni, de egy remek apropó lehet még akkor is ha az ember nem vallásos. A hideg tél és a meleg teák hangulata mindenkit megérint es összehoz. A Karácsonynak pedig az én világomban ez a lényege, a minőségi együtt töltött idő és a pihenés. Sok családi dráma szokott ilyenkor kialakulni, aminek legtöbbször szintén az a megfelelési kényszer az oka, ami az ajándékozás és a sütés-főzés mennyiségének frusztrációjából fakad, amit pedig a társadalom táplál. Igen szomorú, hogy néhol erről szól az ünnep s a lényeg meg pont elvész. Pedig csak saját elhatározásunkon múlik, hogy hogyan éljük meg mindezt. Abszurdnak tartom azt, hogy van aki külön hitelt vesz fel emiatt. Habár a környezet arra kényszerít, hogy minél több pénzt költsünk el, azért ne feledjük, hogy létezik a szabad akarat és jogunkban áll máshogy dönteni.

Például úgy, hogy ne a mértéktelen kajálásról és a személytelen ajandékokról szóljon.

Mi a családban ezt úgy oldottuk meg, hogy ahogyan régen az iskolában vagy más közösségekben, húzunk egymás között. Így mindenki csak egy ajándékban gondolkodik, alacsony összeghatárral. Ezáltal a legfőbb szempont a húzott személy valódi igénye, ízlése, stb. Ilyen módon az átadást különös izgatottsággal várjuk mindannyian és az ajándékok őszinte mosollyal találkoznak.

Ez nem egy túl sok energiát igénylő nézőpont váltás, mégis egészen másik síkra helyezi az ünnepeket - így még élvezni is lehet. Úgy igazán élvezni. Hasonlóan csillogó szemekkel, mint ahogyan gyerekként vártuk a Szentestét.

Előnye ennek a korai őrületnek tehát éppen abban rejlik, hogy időben emlékeztet. Esélyt ad arra, hogy ebben az évben máshogy csináld, mint ezelőtt.

Stenczel Timi írása, személyesen is találkozhatnak vele a Somerset Teahouse Árkád üzletében. 

2019.10.16.