Különleges teák a világból

2022. augusztus 02. - 10:08
Különleges teák a világból

Ha belegondolsz abba, hogy milyen régóta teázunk, akkor biztosan nem lep meg, hogy az évszázadok alatt a különböző országoknak olyan különböző teázási szokásai és teái alakultak, amelyek csak rá jellemzőek, amiket érdemes kipróbálni. Íme egy csokorra való. 

Az angol teázási szokások: tényleg tejjel isszák?

Az iskolában, és az angol nyelvórákon megtanultad az angolok rémisztően szoros már-már szertartásszerű teázási szokásait. És azt, hogy egy angollal mindig lehet beszélni a teáról. Ez utóbbi nem igaz, halálra unják, amikor én elkezdtem ezt az udvarias beszélgetést azonnal váltottak. Az viszont tény, hogy nagy teafogyasztók: naponta körülbelül 165 millió csészényit isznak, ami 62 milliárd csészényit jelent évente. És igen, gyakran tesznek a teájukba tejet. Egyébként valóban egész nap teát isznak: egyet reggel, majd - ha addig többet nem - akkor a "teatime" következik délután 4 körül. Ezután következik a high tea, délután 5-7 között. Az angolok egyébként sokfélék, szóval éppúgy isszák a teát cukorral, mint citrommal vagy tejjel.

Mi köze Olaszországnak az Earl Greyhez?

Könnyedén végigsétálhatsz úgy a legnagyobb olasz városok főutcáján, hogy egyetlen teázó embert sem látsz (ha igen, ő turista), az Earl Grey márkanév mégis szorosan összefonódik Olaszországgal. Az történet különös. Charles Grey, egy angol arisztokrata, akit 22 évesen választottak be a parlamentbe. 1830-ban brit miniszterelnök lett, és diplomáciai ajándékként kapott egy teát, amit a bergamott narancs héjával ízesített, mert nem találta elég selymesnek. Ez végül megmaradt és az Earl Grey teákat azóta is olasz narancs héjával ízesítik.

Minden utcasarkon tea

Indiában az emberek minden reggelt teázással kezdenek, és tulajdonképpen egész nap teáznak, akár otthon főzve, akár a "Chia Walla" teakészítő (afféle) franchise miatt, akik minden utcasarkon frissen főzik a teát tej, víz, laza tealevél, édesítőszerek és egész fűszerek keverékéből. 

Kína és a jázmin tea

Teakedvelőként azt biztosan tudod, hogy a legtöbb tea, amelyet ismerünk vagy felfedezünk, Kínából származik. A jázmin tea a leghíresebb illatos tea Kínában: lassú és gondos folyamat során nyeri el aromás formáját. A teát kora tavasszal szüretelik és nyárig tárolják, amikor a friss jázminvirágok virágba borulnak. Ezeket a friss virágokat napközben szedik le, amíg a szirmok zárva vannak, és a szárított teához teszik. Sötétedéskor a virágok kinyílnak, és kieresztik illatukat, amely a teába ivódva fokozza mind az illatot, mind az ízt. Ezt a különösen finom édes teát aztán ízesítés nélkül fogyasztják.

Citromos – marokkói - kamillatea

Hihetetlen, de már időszámításunk előtt 1500 évvel az ókori Egyiptomban (ahol a kamillát az istenek tiszteletére, a halottak balzsamozására és a betegek gyógyítására használták) ittak kamillateát. Maga a tea nem pontosan az itthon ismert kamillából készül (bár rendkívüli módon hasonlít rá) hanem egy százszorszépszerű növényből, amely különböző gyógyászati célokat szolgál, és meleg, földes, virágos ízélményt nyújt. Ha tehát Marokkóban megkínálnak egy kamillateával fogadd el, rendkívüli ízélményben lesz részed (mi nem ízesítenénk, úgy is finom)

Ha finom teára vágysz nálunk biztosan találsz: www.tea.hu