Egy korty történelem: amikor a tea a főszereplő

A tea olyannyira kikerülhetetlen, hogy gyakran megjelenik az irodalomban, rengeteg fontos műben - például Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyvében – és a legtöbbször nem csak egy ital, hanem egy szimbólum, jelentése van. (Ebben a műben konkrétan a társadalmi élet, a barátság és a kultúra szimbólumává válik) A tea a költészetben és regényekben gyakran mélyebb jelentéseket hordoz, mint egy tea. Olvasd el a cikket szuper lesz!

Ha a puska a falon van azzal lőnek is.

Személyes történettel kezdek. Bár az irodalomelmélet előadások – nagyrészt azért – unalmasak, az életem egyik legmaghatározóbb előadásán az egyetemi előadó azt mondta: ha van egy puska a falon, azt használni is fogják. És – folytatta – nem maga a lövés számít, hanem az, ami mögötte van. A tea pontosan ugyanilyen eleme az irodalomnak: számtalanszor észre sem veszed mekkora a jelentősége. Íme egy csokorra való izgalmas tea-pillanat.

Jane Austin teavilága

Ha a teára gondolunk az irodalomban, azonnal Jane Austen művei jutnak eszünkbe. Austen regényei - amelyek a Regency-korszakban (az 1810-es években, a napóleoni háborúk elvesztése után) játszódnak - tele vannak előkelő teázós jelenetekkel. Az ő világában a tea nem csupán egy ital volt; társadalmi rituálé, az érzelmek közvetítésének eszköze és a fontos beszélgetések háttere.

A Büszkeség és balítéletben, Austen egyik legkedveltebb művében, Lady Catherine de Bourgh meghívja Mr. Collinst, Elizabethet és lányát, hogy „igyanak teát és töltsék az estét” Rosingsban, és ez a meghívás emlékezetes beszélgetések és társadalmi árnyalatok színterét teremti meg. Austen világában a teázás a kifinomultság jelképe volt, és a társadalmi státusz kimutatásának eszköze. Teázós jelenetei túlmutatnak a társadalmi konvenciókon. Gyakran szolgálnak vászonként, amelyen a szereplők felfedik valódi énjüket és érzelmeiket. Gondoljunk csak Marianne Dashwoodra az „Értelem és érzékenység” -ben, aki szívfájdalmát egy csésze teával ápolja, vagy az „Emma” feszült teázási pillanataira, ahol minden korty rejtett jelentéseket és vágyakat hordoz.

Aliz Csodaországban

Míg Jane Austen regényei a tea kifinomult világába engednek bepillantást, Lewis Carroll „Alice Csodaországban” című regénye fantasztikus utazásra visz minket az Őrült Kalapos teapartijára - egy olyan jelenetre, amely az irodalmi abszurditás és szeszélyesség védjegyévé vált.

Nem szeretnénk mély, irodalomelméleti szinte jutni (nyilván nem ezért jöttél) de fontos, hogy Lewis Carroll Alice Csodaországban című művében a tea egy olyan különleges, szürreális eseményt képvisel, amely az irodalmi abszurditás és szeszélyesség szimbóluma lett. Az Őrült Kalapos és a Márciusi Nyúl (nem tudjuk őket jobban lefordítani, merthogy valójában így lenne helyes) egy olyan teaszertartást rendeznek, amely teljesen elrugaszkodik a megszokott társadalmi normáktól. A híres mondat: „Vegyél még teát” és Alice zavart válasza remekül tükrözi a társadalmi rituálék ürességét és a kommunikáció abszurditását, ahol bár beszélnek, de valójában senki sem ért meg senkit.

Szép remények

Charles Dickens „Szép remények” című művében a tea elképesztő magasságokba jut, az irodalomtörténet egyik legszebb sémáját hozza létre. Egy kulcsfontosságú jelenetben - amikor Pip Estellával találkozik - a tea hiánya szimbolizálja Pip társadalmi átalakulását és belső küzdelmeit. Ahelyett, hogy teát rendelne, Pip egzotikus frissítőket választ, ami jelzi, hogy útja az egyszerű árvából a gazdagok világába vezet. A tea itt Pip vágyát tükrözi, hogy elfogadást nyerjen és beilleszkedjen a felsőbb osztályba, miközben Dickens ügyesen használja ezt a szimbolikát a karakterfejlődés bemutatására.

Proust

Őt az „Eltűnt idő nyomában” regényfolyamatból ismerheted és itt is található az irodalom egyik leghíresebb teával kapcsolatos passzusa, a Madeleine-epizód. Ebben a jelenetben az elbeszélő egy csésze teába márt egy madeleine-t (ami egy tipikus francia sütemény, királyi konyhán született) és ennek a sütinek az íze gyermekkori emlékek özönét váltja ki belőle. Proust mesterien érzékelteti az íz és az emlékezet közötti mély kapcsolatot, és bemutatja, hogy egy olyan egyszerű dolog, mint a tea és a sütemény, hogyan képes visszarepíteni minket az időben.

Galaxis útikalauz stopposoknak

Ha rajongó vagy milliószor láttad, ha nem jön be a 10. percben kikapcsoltad, megosztó, de ebben a műben mutatkozik meg legjobban a tea jelentősége. Arthur Dent – aki egy átlagos férfiként az intergalaktikus katyvasz közepén találja magát – és éppen szembesül az ismeretlennel és a Föld közelgő pusztulásával, első kérdése egyszerű: „Van tea ezen az űrhajón?” Arthur Dent megingathatatlan teaszeretete humoros, mégis kedves ábrázolása annak, hogy a tea a kényelmet és a normalitást jelenti a feje tetejére állított világban.

Persze, ennél azért egyszerűbb, izgalmasabb és hétköznapibb is a teázás, de amint látod, a világ legnagyszerűbb műveiben is kikerülhetetlen és izgalmas a téma. Egy finom teát? https://tea.hu/