Tea, társadalmi osztályok és egyéb brit szokások

Amikor társadalmi helyzetről és brit szokásokról van szó, a kis dolgok – mint a teafogyasztás, a nyaralás és a vásárlás – sokat elárulnak a britekről.

A tea, az akcentusok, a sporttevékenységek és a sorban állás sok brit életre szóló rögeszméje. Leginkább azonban talán mások társadalmi osztályával szeret foglalkozni nemzetük. Buzgón vonják le következtetéseket mások osztályára, társadalmi helyzetére, iskolázottságára és jólétére nézve.

Tehát ez embernek óvatosnak kell lennie, amikor a brit néppel vegyül – társadalmi szenzoruk mindig működésben van.

Akcentusok

A legtöbb brit hisz abban, hogy ha valaki beszédre nyitja a száját, akcentusa másodperceken belül árulkodni fog műveltségéről, lakhelyéről, relatív jólétéről és valószínűleg minden valamennyire is fontos dologról alkotott nézetéről. Egy akcentus, amelyet a britek nem tudnak „elhelyezni”, alig leplezett pánikot kelthet.

Egy csésze tea

Felejtsük el a naiv külföldi elképzelést, miszerint a tea csupán egy frissítő ital. A britek szerint választásunk elárulja társadalombeli helyzetünket.

Az úgynevezett „builders’ tea”, azaz az építőmunkások teája a kétkezi munkások által kedvelt szokványos fekete tea keverék. Az Opinium Research 2010-es közvélemény-kutatása szerint az Earl Grey az alapvető középosztálybeli választás.

Óvakodjunk a különleges választásoktól – ha Lapsang Souchongot kérünk, sznobnak és idegesítőnek tarthatnak.

Szupermarketek

A Waitrose-ban való vásárlás évekig a középosztályhoz való tartozást jelezte; az üzletlánc hívei lelkes személyzetről és ínyenc élelmiszerekről duruzsoltak. Az európai takarékos láncokat (például Aldi és Lidl) látogatókat csendes megvetéssel kezelték.

Mióta azonban elterjedt a hír, hogy az utóbbiban kiváló minőségű középosztály által kedvelt élelmiszereket lehet kapni (olívaolajat, finom kávét, habzóbort) a Waitrose-hoz képest fél áron, a középosztálybeliek titokban az úgynevezett „szegényebb” néppel vásárolnak.

Rókavadászat

A rókavadászat a társadalmi spektrum két ellentétes oldalát egyesíti. A gazdagok úgy gondolják, hogy drága egyenruhában drága lovon ülve rókákat üldöző kutyafalkákat követni azt jelenti, csatlakoztak az elithez. A szegényebb vidékiek a vadászat miatt létrejött állásokról beszélnek.

Sokan mások Oscar Wilde leírásával értenek egyet, amely szerint a rókavadászat az, amikor „a hallgatagok üldözik az ehetetlent”. Angliában és Walesben egyébként 2005-ben betiltották.

Ideiglenes hit

Ha a középosztálybeli britek nem akarják egalitariánus társaik korholását hallgatni, amiért gyerekeiket magániskolába küldik, egy alternatív – és sokkal olcsóbb – lehetőséget választanak: azt állítják magukról, hogy felettébb vallásosak, hogy kis szemük fénye a legközelebbi egyházi iskolába járhasson. Amint a gyerekek bekerülnek az iskolába, a szülők visszatérnek az ateizmushoz.

Sör

A sör egy igencsak változékony jelzője a brit társadalmi helyzetnek. A második világháború előtt a munkásosztálybeliek Bitter Ale-t és Stoutot, míg a jobbak bort ittak. Azután az igazi Ale-ek a jó ízléssel rendelkezők számára a régi jó tradíciók jelképévé váltak, míg a köznép íztelen Lagert ivott.

Manapság még a Michelin-csillagos éttermeknek is van sörlapja – és még a Lager is minőségi italnak tekinthető.

Nyaralás

Egy nyaraláson bármely osztály tagjai kellemes tengerpartra és garantált napsütésre vágynak. Annak ellenére azonban, hogy a tengerpartok ugyanazt foglalják magukba, ugyanazon nap alatt, egy Seychelle-i homok nyilvánvalóan sokkal előkelőbb, mint egy társasutazás a Costa del Sol-on, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az ötcsillagos Seychelle-napbarnítottság jóval többe kerül, mint átlagos spanyol párja.