A teakultúra elterjedése Oroszországban I.

'Ez tea, nem vodka, ne sokat igyál belőle!' A XIX századig a tea drága és nehezen hozzáférhető volt Oroszországban, igy a teázás kevesek kiváltsága volt.1818-ig távoli kereskedelmi útvonalakon érkezett a tea, ekkortájt azonban megkezdődött a teatermesztés Krímben, majd a Krasznodári régióban. Lassan terjedni kezdett, eljutott Grúziába is, majd a termesztés folyamatos bővülésével egyre inkább elérhetővé vált. 1871-ben egy Kharin nevü kereskedő cukorfinomításba kezdett Voronyezsben. Innentől a környék éttermeiben és tavernáiban kezdett divatba jönni a tea cukorral. Lassacskán egzotikus italból, közkedvelt népszerű szokássá vált a teázás. Az olcsó cukor és édességek terjedésével egy csésze tea rendelése a szamovárból hétköznapi dologgá kezdett válni. Az értelmiségi nemesség köréből lassan szélesebb tömegeket is elért az új szokás. V. Alekhine (a későbbi sakk világbajnok Alexander Alekhine apja) a XX. század elején, a helyi nemesség vezetőjeként befolyásos közösséget szervezett ahol az erős vodka fogyasztást a teázás váltotta fel, ezzel igen jelentős divathullámot indított. 1901-ben megnyílt az első teázó, ahol 4 kopejkáért cukorkát vagy csokoládét is lehetett kapni a tea mellé. Ezenkívül újságok és könyvek álltak a vendégek rendelkezésére, ami óriási változás volt az eddigi alkoholizmusba hajló társasági élethez képest. A 'Józan társadalom' mozgalom gyorsan terjedt, sorra nyíltak a teázok, helyenként könyvtárral, sakkteremmel és más különböző lehetőségekkel.