Teakészítés a múltban II.

Rézi néni Szegedi Szakácskönyve

(Bp.—Szeged, 1890)

„A teát mindig csak forrázni, nem pedig főzni kell. Egy kávés kannába, mely 6 személyre elég nagy, adj 6 kis kávéskanállal legjobb fajta kínai teát, önts rá kevés forró vizet és hagyd néhány percig letakarva állni s add föl. Adj mellé cukrot, rumot és jó forralt, de hideg tejsűrűt. Ha a teát még egyszer föl akarod önteni, adj hozzá még egy kanál friss teát és hagyd néhány percig állni. Aztán ismét fölhasználhatod."

Reigl László: Konyhatechnikai eljárások --—— (Bp., 1936)

A teát nagy élelmezési üzemekben is nagyon gyakran használjuk. Egyéni élelmezésben pedig, mint a kávé reggeli felszolgálásánál, valamint az uzsonnáknál, de különösen délutáni társaságok ellátásánál szerepel.

Elkészítési módja igen egyszerű. Legfőbb kelléke a jó minőségű tea, a tökéletesen tiszta edény és a lobogó forró víz, amelynek nem szabad szabad sokáig forrnia. A teafőző edényt semmi más célra nem szabad használni. Kétféle elkészítési módja van: az első a forrázás, amelynél annyit jegyzünk meg, hogy egy csekély mennyiségű vizet öntünk rá, amelyet azonnal le is öntünk róla. Ezzel elérjük azt, hogy ha a tea poros volt vagy más szennyeződés volt rajta, azt eltávolítjuk. A másik elkészítési módja a teakivonat készítése, mely abból áll, hogy erős főzetet készítünk, amelyet leszűrve külön adagolunk a forró víz mellé.

A tea ízesítésére tejet, tejszínt, citromot, konyakot, rumot és gyümölcsszörpöt használunk. A konyakkal vagy rummal ízesített tea mellé citromot adhatunk. A fekete teát 5-6 percig, a zöld teákat 8—10 percig hagyjuk állni."