A karácsonyi tea története

Ha belegondolsz, karácsony környékén szinte mindenhol kóstolhatsz és vásárolhatsz „karácsonyi teát”, miközben „húsvéti tea” vagy bármilyen más ünnephez kötött tea nincs. Akkor miért van karácsonyi tea? Hogyan lett? Íme a különös története!

Karácsony = berúgunk

Napjainkban némileg mást jelent a karácsony, mint – például – 200 évvel ezelőtt. Ami ma a családdal és a szeretteinkkel való találkozás ideje, mintegy 200 évvel ezelőtt a féktelen dorbézolás ünnepe volt.

"Azt hiszem, régen a karácsonyt úgy ünnepelték, hogy egyszerűen berúgtak" - mondja Erika Rappaport, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) történésze. A karácsony valóban azon kevés alkalmak egyike volt az év során, amikor a munkásosztálybeli férfiaknak szabadidejük volt, és ezt bizony sokan arra használták ki, hogy a kocsmában ivásra és szerencsejátékra költsék el a fizetésüket - mondja. 

Az biztos, hogy a tea nem hagyományos karácsonyi ital. A hagyományos karácsonyi italok közé tartozik a tojáslikőr, a forralt bor és természetesen a forró csokoládé. Ezt itták a kocsmában is, míg az asszonyok meg nem unták és ki nem találták (az egyházzal kézen fogva) a mértékletességi mozgalmat.

Amikor az 1830-as években a mozgalom lendületet vett, az egyik célpontjuk (ahogy írtuk) a karácsony volt. Nem is annyira magát az ünnepet, hanem azt a szokást akarták eltörölni, hogy az ünnepi időszakban a férfiak rettentően berúgnak. A mértékletesség hívei szerint az alkohol azt jelentette, hogy kevesebb pénz marad és ilyenkor volt a legtöbb családon belüli erőszak is, az ittas családfők miatt.

Úgyhogy kitalálták, hogy az ünnepek alatt teapartikat rendeztek, akár 4000 vendéggel, akik azért ültek össze, hogy teát igyanak, és meghallgassák az érveket, hogy miért rossz az alkohol. Az egyik legkorábbi teadélutánt 1834 karácsonyán tartották a Preston Cloth Hallban, ahol több mint 1200 férfi és gyermek vett részt. A vendégek kiszolgálására 192 méteres asztalokat használtak, a szórakozás pedig mértéktartó himnuszok énekléséből állt.

A karácsonyi tea

Innentől picit összekuszálódnak a szálak. 

Egyesek szerint a megnyugodott asszonyságok szívesen sétálgattak már karácsony előtt ajándékokat nézni maguknak (és másoknak is) karácsonyra, vagy egyszerűen csak élvezték a nyugodt időszakot. És bizony beültek egy teára a teázókba. Akik felismerték a „karácsonyi teában” rejlő lehetőségeket és különböző nem megszokott fűszerekkel, ízesítéssel ajánlották a teáikat. 

Mások szerint az ilyen nagyszabású teapartykon próbáltak minél izgalmasabb teákat készíteni a résztvevőknek, hogy még vonzóbbak legyenek. Bármi is volt az igazi ok, a karácsony összemosódott a teával, azokból is a különlegesekkel. 

Azóta erre lecsapott a marketing és mindenféle „karácsonyi teákat” kínálnak az év ezen napjaiban, melyek általában meleg, fahéjas, vaníliás, ánizsos ízvilágúak.